Továbbra is rendkívül sérülékeny a magyar államháztartás, rosszak a foglalkoztatási adatok, a frank és az euró árfolyamának elszabadulását azonban mégis hiba lenne a magyar gazdasági helyzetből levezetni, magyarázta az atv.hu megkeresésére Róna Péter. (Egy svájci frankot kedden dél körül 221 forintért adtak.) A közgazdász a határokon túlra tekint, ahol a nemzetközi pénzpiacok kemény napokat élnek meg, ugyanis kimondottan rosszul alakultak az amerikai gazdaság adatai, Kína is egyre gyöngül, Japán pedig egy erősen túlértékelt jennel küszködik.

A hitelből történő lakásépítés valójában egy előrehozott adófizetés, másként nézve egy kamatmentes kölcsön a költségvetésnek a hitelt felvevő lakosság részéről.
Miért?

Dörzsölhetik a szemüket az SzDSz volt vezetői. Miután neo-liberális gazdaságpolitikájuk a magyar társadalom maradéktalan elutasításával találkozott, a totális vereség rémálmából arra ébrednek, hogy éppen az a párt tűzi zászlajára éppen azt a gazdaságpolitikát, amelyik megsemmisítette őket, amely miatt megsemmisültek. De hát rosszul csinálták.

A válság hatására a szigetországi ingatlanok 40-50%-ot veszítettek értékükből az elmúlt bő két évben. Az ESRI (Economic and Social Research Institute) becslése szerint év végére 350 ezer hiteladós – az összes több mint egyharmada - kerülhet abba a helyzetbe, hogy a korábban hitelfedezetként felajánlott ingatlana már kevesebbet ér a hitelösszegnél.

Elismerően nyilatkozik Magyarország teljesítményéről az uniós fejlesztési források felhasználásában az Európai Bizottság, amely szerdán délután tette közzé első átfogó jelentését az EU 2007–2013-as kohéziós programjainak előrehaladásáról.

Deutsche Bank vezetője Josef Ackermann 9,46 millió eurót (2,5 milliárd forint) vitt haza 2009-ben. A lista második helyén az RWE energetikai óriás első embere, Jürgen Rossmann áll, 7,16 millió eurós (1,9 milliárd forint) keresettel, míg a harmadik a Siemens vezetője, Peter Löscher lett, 7,12 millió euróval (1,8, milliárd forint)

A kormányzatok és magánszemélyek egyre roszszabb pénzügyi helyzete nemcsak tömeges fizetésképtelenségekkel fenyeget, de széles körű szociális válságot is maga után vonhat – figyelmeztet a szerdán összeülő davosi Világgazdasági Fórum (WEF) alapítója.