Továbbra is rendkívül sérülékeny a magyar államháztartás, rosszak a foglalkoztatási adatok, a frank és az euró árfolyamának elszabadulását azonban mégis hiba lenne a magyar gazdasági helyzetből levezetni, magyarázta az atv.hu megkeresésére Róna Péter. (Egy svájci frankot kedden dél körül 221 forintért adtak.) A közgazdász a határokon túlra tekint, ahol a nemzetközi pénzpiacok kemény napokat élnek meg, ugyanis kimondottan rosszul alakultak az amerikai gazdaság adatai, Kína is egyre gyöngül, Japán pedig egy erősen túlértékelt jennel küszködik.

A választási kampány bizony rendesen elterelte a figyelmet arról a kormányrendeletről, mely szerint május 1-ei hatállyal megváltoznak az útiköltség térítéssel kapcsolatos szabályok. Ezentúl csak az kaphat 11(!) Ft/km adómentesen üzemanyagköltség térítést
-akiknek a lakóhelye vagy tartózkodási helye és a munkavégzés helye között nincs közösségi közlekedés, vagyis tömegközlekedési eszközt nem tudnak igénybe venni a munkába- illetve hazajutáshoz

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kiadványában az áll, hogy a magyar lakosság fele (egészen pontosan 49%-a) szegény státuszba zuhanna, ha nem lennének szociális juttatások.

Az LMP 7%-áért 200 millió forintot, míg a Jobbik 16%-áért 335 milliót kapott, így új parlamenti pártként, először részesülve állami támogatásban van már miből gazdálkodniuk. Ez az összeg az elkövetkező hét hónapra szól, mivel 2011-ben ismét jár támogatás.

Az elszámoltatást és átláthatóságot ígérő Jobbik állítása szerint fillérekből kampányol, mégis mindenhol ott vannak az országban. Pénzügyi- és marketingzsenik pártja a radikális erő, netán Kövér Lászlónak van igaza, amikor titkos háttértámogatókat feltételez, esetleg csak szerencséjük van? Nézzük, mire költött a Jobbik 2009 decembere óta.

„Végy egy lejárt szavatosságú közgazdászt, adj hozzá két egymást korábban mélységesen utáló pártot, pár befolyásos szponzort és nevezd el Demokratikus Centrumnak! Ez a politika receptje az MDF szerint” - mondta Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) szóvivője a párt szerdai, performansszal egybekötött sajtótájékoztatóján.

A Fideszre a biztos pártválasztók 63 százaléka, míg az MSZP-re a voksolók 21 százaléka szavazna – derül ki a Szonda Ipsos felméréséből. Jelenleg egyébként alacsony a szavazói hajlandóság, a választásra jogosultaknak mindössze 43 százaléka mondja azt, hogy mindenképpen elmenne szavazni, míg négy éve ez az arány 54, nyolc éve 58 százalék volt.